A leginkább kiszolgáltatott (értelmi) fogyatékos személyeket védené a legkevésbé az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló szabályozás, amely új tényállásként tartalmazza a háztartáson belüli erőszakot. A tervezetről hétfőn szavaz az országgyűlés.
Hazánkban az értelmi fogyatékossággal élő emberek döntő többsége gondnokság alatt áll, így önállóan nem tehetnek érvényes jognyilatkozatot, azaz például feljelentést sem, ha bántalmazás éri őket. Helyettük törvényes képviselőjük, gyakran egy családtagjuk vagy egy kijelölt hivatásos gondnok járhat el ügyükben – így egy erőszakos bűncselekmény esetén az eljárás elindításában is. Az ÉFOÉSZ tapasztalatai alapján azonban gyakori az ilyen esetekben, hogy éppen maga a törvényes képviselő, a gondnok az elkövető, aki nyilvánvalóan nem segíti majd áldozatát az eljárás megindításában. Más személy feljelentését – mivel magánvádra induló eljárásról van szó – a hatóságok elutasítják.
De más esetekben is gyakori az eljárás ellehetetlenülése: például ha a sértett törvényes képviselőjének egész egyszerűen nincs kedve hosszú, bonyodalmas, eljárásban részt venni az illető értelmi fogyatékos ember képviselőjeként, vagy úgy gondolja, hogy az áldozatot megalázó helyzetek sorozatának tenné ki az eljárás elindítása.
Az elkövetők felderítése és felelősségre vonása eddig is jelentős akadályokba Az új szabályozástól azt várjuk, hogy ez a tarthatatlan helyzet feloldódjon.
Javaslatunkban az érintettek speciális helyzetére hivatkozva az elkövetői kör kiegészítését is kérjük, hiszen közel 20.000 értelmi fogyatékos ember nem a családjával, hanem bentlakásos szociális intézményekben él, ahol az esetleges bántalmazók körét az ott dolgozó személyzet tagjai jelentheti. Szükséges volna ezért kiegészíteni az elkövetői kört az érintettel gyakori kapcsolatban lévő személyekkel is.
A fokozottan veszélyeztetett csoportok (idősek, fogyatékossággal élő nők) hatékony védelmének megteremtése érdekében emellett mindenképpen szükséges speciális szabályokat alkotni.
