A hatályos Alkotmány kizárja a választásokból a gondnokság alatt álló embereket; az új Alaptörvény szerint pedig a bíróság a belátási képesség vizsgálata alapján vonhatná meg a szavazati jogot.
Ez milliónyi kérdést, kételyt vet fel.
Hogyan választják majd ki ki diszkriminációmentesen azt, hogy kiket kell megvizsgálni? Milyen kérdéseket tennének fel? És mi indokolná a választójog megtartását? Például, hogy valaki tudja-e a pártok nevét? Vagy, hogy ismeri-e részletesen a programjukat?
Aki elveszíti választójogát, annak nincs beleszólása a közösség ügyeibe. Aki nem szavazhat, annak nem számít a véleménye. Akiknek nincs választójoga, azoknak az életét nem akarják jobbá tenni a politikusok, mert ők úgysem szavazhatnak.
2010-ben egy gondnokság alatt álló magyar állampolgár pert nyert Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint, a választójogtól való megfosztása hátrányos megkülönböztetést jelent. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek képességei különbözőek. Közülük sokan érdeklődnek a politika iránt és ki akarják fejezni véleményüket.
Sokan azt mondják, hogy veszélyes fogyatékos embereknek választójogot adni, mert befolyásolhatóak. A választási kampányok azonban éppen a választópolgárok befolyásolásáról szólnak. A legtöbben családi hagyományaink, személyes szimpátiánk alapján választunk. Sokan döntenek érzelmi alapon.
Szerintünk csak az a fontos, hogy valaki akar-e szavazni a választásokon. Aki a választások napján elmegy szavazni annak fontos a véleménye, bármilyen indokok alapján hozza is meg a döntését.
Szerintünk aki fontos a közösségnek, annak számít a véleménye. Akinek számít a véleménye, annak el kell fogadni a szavazatát!
Szerintünk fontos, hogy minden ember választhasson!
És szerinted?
